2004 május elsején - sokunk ellenszavazata ellenére - országunk - Magyarország - csatlakozott az Európai Unióhoz.

A nemzetállamokhoz hasonló módon az EU is használ hivatalos jelképeket, szimbólumokat, hogy erősítse az állampolgárok EU­ és európai azonosulását.
A csillagos zászló 1955 óta volt az Európai Tanács jelképe, amit 1986-ban emeltek az Unió hivatalos lobogójává.
A háttér a kék eget, a csillagok az európai embereket szimbolizálják. A 12-es számnak nincs köze a tagállamok számához, a teljességet és a tökéletességet jelképezi. Az európai zászló használata mellett a tagállamok megtartják saját nemzeti lobogóikat is.
Az EK himnusza az Örömóda. Az Európai Unió állam­ és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját nemzeti himnuszát. A közös himnusznak hivatalosan elfogadott szövege nincs. :-) Így mindenki azt énekel, amit akar...
1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. (Egyébként áthúzzák a Yen Y-ját, Font L-jét a szárukon keresztben és a Dollár S-ét hosszára :$)
További szimbólumok az évente átadott Európa-díjak, az európai útlevél és a május 9-i Európa Nap. Ekkor ünneplik az Unió minden tagállamában a hivatalos Európa Napot annak emlékére, hogy Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatában javaslatot tett az Európai Szén­ és Acélközösség létrehozására. (Magyar Szó)
 

Meggyőződésem, hogy az Európai Unió nem a barátunk és jótevőnk, aki tárt karokkal ölel bennünket. Sokkal inkább egy - mindig saját érdekeit mindenek felett (über alles) maga előtt tartó alakulat, amely azért vett bennünket magához, mert válságban van, és érdekei éppen így kívánták. Arra még nem lehet megbízható választ adni, hogy a társulási skálán hol helyezkedünk el. A skála meglehetősen széles: a gyarmati helyzettel kezdődik és az egyenjogúságig tart... Ez utóbbiról biztosan nincs szó.